Óbuda fájának választották idén a Zichy-kastély előtt álló (ma már inkább fekve a földre támaszkodó) öreg fehér eperfát, mely igazi botanikai ritkaságnak számít. Magyarországon egyetlen párja Fegyverneken található, a mi eperfánk hivatalos latin neve is Morus alba "Fegyvernekiana"). A fa eredetéről nem sokat tudunk, de az ismeretes, hogy a Zichy-kastély területén a 18. század végén rövid ideig selyemgombolyító üzem is működött.
1776-ban költözött ide két bécsi selyemszövőmester költözött (Josef Beywinckler és sógora, Jacob Höpfinger), akik azért jöttek Magyarországra, mert a selyem importtilalmának feloldása után jó minőségű, olcsó francia és olasz termékek árasztották el az osztrák piacot. Az óbudai prefektus a Zichy-kastély oldalszárnyában és kerti épületeiben szorított helyet nekik, a cég pedig virágzásnak indult. 6500 eperfát ültettek a környéken, önállóan gombolyítottak és cérnáztak. 11 esztendeig dolgoztak a kastélyban, ekkor azonban a kamara felmondta a velük kötött szerződést. A selyemmanufaktúra eredményes működése bátorította fel Facchini Pál olasz származású vállalkozót, hogy egy óbudai selyemcérnázót, akkori nevén filatóriumot építsen a kastélytól északra. A területet a 19. század elején „selyemgyári földekként” jelölik a katonai térképek. A "Filatori Felder" dűlőnévből származott az árvízvédelmi gát építése nyomán a hévvel közlekedők számára is jól ismert Filatorigát elnevezés.
