Választásunk aktualitását az adja, hogy új podcast sorozatunkban Kassák önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozzuk fel.
Ottlik Géza: Buda; Alfred Döblin: Berlin Alexanderplatz; Federico Fellini: Roma; Földes Jolán: A halászó macska uccája; Lengyel József: Visegrádi utca; Békés Pál: Csikágó; Kóbor Tamás: Budapest; Török Ferenc: Moszkva tér; Ganxta Zolee és a Kartel: Angyalföld, a hely; Kassák Lajos: Angyalföld.
Művek, amelyek főszereplői városok vagy városrészek. Narratív szerkezetük szerint egy idegen kószáló, vagy egy helybéli, de társadalmilag kívülálló figura szemén keresztül ismerjük meg a városi tereket, amelyek szinte mindig periférikusak vagy ha központiak is, akkor is alulnézetből látjuk őket. Ezen művek értelmezéséhez segítségül hívhatjuk Henri Lefebvre francia szociológus-filozófus nagyhatású, A tér termelése című könyvét, amelyben megkülönbözteti az érzékelt, az elgondolt és a megélt tér koncepcióját. Szerinte a megélt tér az útvonalak, közterek megépítésének, használatának, és azok jelentésekkel való felruházásának dinamikájában jön létre. Kassák Angyalföld című regénye éppen ilyen megélt térként épül fel. A városregényekre jellemző narrációs megoldás szerint a szereplők és mellékszereplők folyamatosan mozgásban vannak, és az ő szemükkel látjuk a munkásnegyedet. Gyárakba siető fiatalok haladnak el a bérházak és foghíjtelkek között; egy sánta harmonikás pedig olyan félprivát terekbe is elvisz minket, ahová teljesen kívülállók nem juthatnának el: gangokra, bérházak udvarára, kocsmákba. A regénynek ugyanakkor van egy kívülálló, jelentésadó elbeszélője is, aki szokatlan, és talán megkockáztatható, hogy a francia szürrealizmus hatását is tükröző ipari tájleírásokat ad a városrészről. Kassáknál az angyalföldi házak “mint valami megmerevedett dromedárok feszültek egymásnak sárga homlokukkal.” A gyárkémények füstje pedig “pillanatok alatt szétfoszlottak, mint a fölismerhetetlenné lőtt madarak.” Az ipari munkavégzés időszerkezetét a ritmikusan ismétlődő zajok leírásával érzékelteti, amely akár egy avantgárd zajzenei darabra is vonatkozhatna: “a fatelepen sikolytanak a körfűrészek, a villamosok szakadatlanul csöngetnek, tompa egyhangúsággal búgnak az esztergapadok, a kovácsok cifráznak az üllőkön, a smirglikövek beleharapnak az acél- és vasdarabokba.” A regényben nemcsak a szocialista nevelődéstörténet zsánerének megfelelően az osztályhelyzetüket fokozatosan felismerő munkások jelennek meg, hanem ezentúl Angyalföld szimbolikus térré is válik a szövegben.
Kassák Angyalföld című regénye könyvalakban 1929-ben jelent meg a Pantheon kiadó Új magyar regény című sorozatában, amely sorozat ekkor újdonságnak számító, fotómontázst és konstruktivista vizuális elemeket ötvöző borítóit szintén Kassák tervezte.
Kassák a könyv megjelenésekor harmadik éve élt Magyarországon hosszabb, bécsi emigrációs időszakát követően, és bár az avantgárd művészetet nem hagyta maga mögött, saját magának új írói–közéleti szerepet és így új megszólalásmódot keresett. Az 1927-ben megszűnt Dokumentum című lapja után, amelyet maguk a közreműködők is “művészeti laboratóriumnak” neveztek, a Munka című újság körül kifejezetten egy közösséget kívánt létrehozni. Prózaíróként is ebben az időszakban robbant be Egy ember élete című önéletrajzi regényével, amelyet a korabeli sajtó nevelődésregényként ünnepelt, a Munka-körösök számára pedig csaknem kötelező olvasmánnyá vált. A sikeren felbuzdulva Osvát Ernő, a Nyugat legendás szerkesztője arra biztatta Kassákot, hogy az Angyalföld című készülő szövegét az Egy ember életéhez hasonlóan először folytatásokban a Nyugatban jelentesse meg. Az így létrejött mű, bár fikciós természetű, de önéletrajzi elemekkel bőven átszőtt szöveg, szintén fejlődésregénynek tekinthető. Ebből a szempontból kiemelhető a főszereplő Miklós figurája, aki szakegyleti vitákat és otthoni magányos olvasást is magában foglaló szisztematikus önművelésnek köszönhetően válik hangadó figurává a szakszervezeti közegben. Olvasmányai – Balzac, Tolsztoj, Marx, Bebel – éppen azok, amelyeket az egykori angyalföldi gyári munkás Kassák saját eszmélésében is fontos olvasmányélmények voltak, és amely könyvek például a szociáldemokrata Népszava könyvkereskedésében is kaphatók voltak. A regény hosszú utóéletéhez tartozik annak második, 1958-as kiadása, valamint 1962-es filmadaptációja, az Angyalok földje.
Dobó Gábor
