magyarEnglish
Hírlevél

Keress!

PIM
A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja.
Tovább a PIM oldalára >>

TwitterInstagramFacebook
Virtuális kiállítások Mattis

BESNYŐ virtuális pici hu

Nikkel

előző hónap2021. novemberkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
44.1234567
45.891011121314
46.15161718192021
47.22232425262728
48.2930
Kiállítás

CSODÁLATOS TÖRTÉNET? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor

CSODÁLATOS TÖRTÉNET? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor
Újvári Erzsi és Barta Sándor, Bécs, 1920-as évek első fele, PIM-Kassák Múzeum

2022. január 28. - május 22.

CSODÁLATOS TÖRTÉNET?  
Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor


2022. január 29. – 2022. május 22.
Megnyitó: 2022. január 28. 18:00


A kiállítás a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja a művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el.

Újvári Erzsi, Kassák húga, kamaszkora óta publikált bátyja folyóiratában, a Mában. Későbbi férje, Barta Sándor a Galilei Kör tagjaként csatlakozott az aktivistákhoz a tízes években. A „maistákkal” heves vitát folytató fiatalember később a lap belső munkatársa lett. A pár költői pályája és személyes kapcsolata is ezekben az években indult, 1919-ben házasodtak össze. Barta alakja az elmúlt évtizedekben homályba veszett, legjelentősebb versei, a Primitív szentháromság; az Idő kristálya: Moszkva vagy Az őrültek első összejövetele a szemetesládában azonban a magyar expresszionizmus és dada figyelemreméltó darabjai, ezért időről időre felkeltik az irodalomtörténészek érdeklődését. Újvárira, mint az avantgárd költészet kevés női szereplőinek egyikére pedig újabban a háború alatt a hátországban küzdő nőknek hangot adó Prózái miatt figyeltek fel a szakemberek.

A kiállítás címében megidézett Csodálatos történet Barta jellegzetes, utópisztikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben szövegeik megszülettek. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Újvári és Barta életét és műveiket hogyan befolyásolták és alakították a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; a művészeti és a társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek problematikája. Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáján keresztül olyan kérdésekre is keresi a választ, milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása? Egy erősen hierarchikus társadalomban hogyan tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni? De felvetődik az is, vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy, egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és milyen szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról?
Mindez azért érdekes, mert a magyar avantgárd szereplőinek a művei erősen függtek azoktól a politikai és társadalmi eseményektől is, amelyek nemcsak a művészet körét érintették az első világháború utáni évtizedekben, hanem maguknak a művészeknek az életútját is.
Az emigráció alatt a húszas években a Ma folyóirat szellemisége és koncepciója teljesen megváltozott, a folyóirat gárdája Bécsben lényegében széthullott. Elképzeléseik a művészet szerepéről egyre inkább eltértek egymástól, ami hamarosan szakításhoz vezetett köztük. A kiválást követően Barta és Újvári saját lapokat alapítottak, majd a Szovjetunióba költöztek, és ez nemcsak további művészi pályájukat, de személyes sorsukat is megpecsételte.

A kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek az elsüllyedt világnak a megértéséhez. 

A kiállítás kurátorai: BAGDI Sára, DOBÓ Gábor, SZEREDI Merse Pál
Szakértő: BALÁZS Eszter
Grafika: RUDAS Klára


Kölcsönző intézmények

Petőfi Irodalmi Múzeum
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – Patkó Imre Gyűjtemény
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

Másolatok
Kovács Nimród gyűjteménye
Országos Széchényi Könyvtár
Österreichische Nationalbibliothek
Petőfi Irodalmi Múzeum
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

Külön köszönet: KÁLMÁN C. György, KÁCSOR Adrienn, SCHILLER Erzsébet

   
PIM A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. >>
Twitter Facebook
Magyar | English