JELZÉS A VILÁGBA – HÁBORÚ ∩ AVANTGÁRD ∩ KASSÁK

Image

JELZÉS A VILÁGBA – HÁBORÚ ∩ AVANTGÁRD ∩ KASSÁK

Kassák Lajos első folyóirata, az 1915-ben alapított A Tett művészeti és politikai szempontból egyaránt támadta a háború kultúráját. A kiállítás azt mutatja be, hogyan szegült szembe A Tett a baloldali, szociális, társadalomkritikus felfogásán és újszerű folyóirat-szerkesztői elvén keresztül a háború kultúrájával, vagyis az ellenséget megbélyegző beszédmóddal. A Tett radikális művészeti és politikai álláspontot képviselt, ez azonban a mai olvasó számára kevéssé érzékelhető. Száz év távlatában elhalványodnak azok a viszonyítási pontok, amelyekhez képest a lap egykor normasértőnek, felforgatónak, sőt a „hadviselés érdekeit veszélyeztetőnek” hatott.

A kiállítás azokat A Tett hátterét jelentő hazai és nemzetközi kontextusokat vázolja fel, amelyek relációjában a lap úgy tűnt fel, mint egy jelzés a világba – ahogy a kiállítás címéül is választott Kassák-kiáltvány fogalmaz. A kiállításnak ugyanakkor nem célja kultikus módon megünnepelni Kassák folyóiratának a centenáriumát. Túlságosan leszűkítő lenne A Tettet csupán bátor háborúellenes kiállásként, vagy a lapban közölt művek esztétikumára koncentrálva a korai avantgárd útkeresésének múzeumaként bemutatni. A Tett ma már elsüllyedt kontextusokra adott politikailag motivált és művészileg érvényes választ. A kiállítás elsődleges forrásokra támaszkodva rekonstruálja A Tett legfontosabb kontextusait: a tömegsajtót, a háború kultúráját, a lap művészeti és politikai hátországát, valamint Kassák ezekre válaszul felépített háborúellenes internacionális művészet elképzelését.

A Tett háborúellenessége különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a tömegsajtó háborús propagandagépezetének szólamaival. A Tett indulásakor, 1915 novemberében az olykor százezres példányszámban megjelent lapok a nyilvánosságban a háború kultúráját sulykolták. Ez a szövegtenger volt A Tett sajtókörnyezete, amely nemcsak az ellenséges országokat bélyegezte meg, hanem a belső ellenségnek tekintett Kassákékat is. A Tett művészi álláspontját az „ellenséges” Olaszország futurista mozgalmát elítélő toposzokkal kapcsolták össze.

Kassák lapja a háború kultúrájával szemben a művészetet politikai állásfoglalásként értelmező attitűddel lépett fel, amely markánsan új művészi magatartás lehetőségét vetette fel a magyar művészetben. A kiállítás az első magyar avantgárd lap szellemi alakulásának a folyamatát mutatja be. Azokat a hatásokat a Galilei-körtől az 1913-as Nemzeti Szalonbeli futurista és expresszionista kiállításon át a századfordulós és avantgárd művészeti mozgalmakig, amelyek erőteljes átértelmezéséből megszületett az első magyar avantgárd lap: A Tett. Kassák folyóirata több volt, mint a felhasznált elemek összessége. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, amely során megformálódott A Tett sajátos arculata a háborúpárti futuristák, a német expresszionisták, az Abbaye de Créteil-kolónia, vagy G. B. Shaw befogadása során.

A kiállításban fontos szerepet játszik az infografika mint az elemzés sajátos vizuális eszköze. A kurátorok ezzel természetesen nem mondanak le az értelmezés munkájáról, de tágas teret szeretnének nyitni a látogatók számára az egyéni interpretációk létrehozásában. Az infografikák bonyolult összefüggéseket közvetítenek anélkül, hogy a kutatások eredményeit előre összegeznék és tetszetős narratívákba csomagolnák. Ugyanakkor a kiállítás ambíciója csak látszólag szerény: azoknak az árnyalatoknak és ellentmondásoknak az érzékeltetésére vállalkozik, amelyek miatt ma is izgalmas A Tett és kora.

Kassák Múzeum, 2015. június 26. – november 8.
Megnyitó: 2015. június 25. 19.00, megnyitja: Konok Péter, történész
Konok Péter megnyitóbeszéde itt elolvasható.

A kiállítás kurátorai: Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál, dizájn: Rudas Klára, tudományos konzulens: Balázs Eszter.

A kiállítás sajtóvisszhangja itt olvasható.