KASSÁK SÍREMLÉKE

Image

KASSÁK SÍREMLÉKE

2021. július 23., 01:16 – július 31., 01:16

SÉTA A PERIFÉRIÁKON: Kassák HELY>TÖRTÉNET>EK!
Minisorozatunkban valóban a "perifériákon sétálunk": új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit. Kassák Lajos 1967. július 22-én halt meg, 80 éves korában. A Kassák Múzeum gyűjteményében számos fotó található, mely Kassák ravatalát és a Farkasréti temetőben álló síremlékét örökíti meg. Mai bejegyzésünkben utolsó útjára és végső nyugvóhelyére kísérjük Kassákot.

KASSÁK SÍREMLÉKE


"Számunkra Kassák Lajos mérték volt egy olyan korban, amikor úgy látszott, hogy nincs kin lemérni a szellemi arányokat, ami nélkül az akarások összekuszálódnak, a lelkek elárvulnak és az értelem megzavarodik. Termékeny volt és megtermékenyítő, és mindig a valóság áramai járták át. Azé a valóságé, melyben tiszta és szerkezetes formák, tiszta és világos épületek, tiszta és igazságos gondolatok jöhetnek létre. Amíg élt, azt hirdette, hogy csak a szellem szabad szárnyalása emelheti magasba az embert és a közösséget. Minden gondolata és tette a közösség felé irányult. Írásai, képei és nagy jelentőségű folyóiratai erről tanúskodnak." Így búcsúzott a művészbarátok nevében Bálint Endre Kassák Lajos ravatalánál 1967. július 28-án.



A Magyar Írók szövetsége nevében Garai Gábor a szövetség titkára mondott búcsúbeszédet. Az írótársak közül Déry Tibor nekrológját Latinovits Zoltán tolmácsolta, Nemes Nagy Ágnes pedig a „tanítványi költőgeneráció nevében” emlékezett meg Kassákról. „Mozart Requiemjének hangjai mellett emelték kocsira a koporsót, s indult meg a gyászoló tömeg utolsó útján kísérve Kassák Lajost. A sírnál a „munkakör”, a Kassák köré tömörült művészi érdeklődésű fiatal munkások csoportjának egykori tagjai nevében mondott búcsúztatót Kiss Sándorné, majd Latinovits Zoltán elmondta Weöres Sándor Kassák Lajosnak című versét” – írja a Népszabadság 1967. július 29-i száma.



Két évvel a temetés után készült el a különleges síremlék. Vilt Tibor arról a Kassák Lajos által Bécsben készített, de megsemmisült szoborról mintázta, amelynek reprodukciója az 1926-ban kiadott Tisztaság könyve című antológiában jelent meg. Az absztrakt szobor, amelynek inspirációját az orosz konstruktivizmus hasonló kísérleteiben kereshetjük, Kassák igen kevés szobrászati alkotásának egyike volt, és - szintén elveszett - párdarabjával szerepelt Kassák 1924 tavaszán Bécsben megrendezett első kiállításán. (A bécsi kiállításról és kiállított művek sorsáról Szeredi Merse Pál tanulmányában lehet tájékozódni.)



Kassákkal együtt nyugszik második felesége Kárpáti Klára (1914-1986) pedagógus, a Kassák Múzeum egyik létrehozója. A posztamensen Kassák „Sírfeliratom” című verse áll:

"Éltem bár nem akarták hogy éljek.
Dolgoztam bár nem hagyták hogy dolgozzam.
Meghaltam. Mi mást tehettem volna.
Bocsássátok meg minden jóságomat."



Aki személyesen is felkeresné Kassák sírját, itt találja:
Farkasréti temető, 21/1 parcella, N/A szakasz, 1. sor, 75/76 sír

Mai fotók a Köztérkép oldalán ITT találhatóak.

Szikra Renáta

Eddigi bejegyzéseink:

A MUTTER
KASSÁK NAPI SZIESZTÁJA
HÉTHÁZ
VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖK
LAKBÉRSZTRÁJKOK - CSÁNGÓ UTCA 3.
ANGYAL BANDI
SIMON JOLÁN ÉS A LÁTHATATLAN SZERKESZTŐI MUNKA
A BÉCSI Ma ÉS A MAGYARORSZÁGI HATÁRELLENŐRZÉSEK
NAGY PIROSKA HÉTVÉGI KIRÁNDULÁSA GÖDÖN ÉS HORÁNYBAN
A GÖDI FÉSZEK
TUTÓ