magyarEnglish
Hírlevél

Keress!

PIM
A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja.
Tovább a PIM oldalára >>

TwitterInstagramFacebook
Virtuális kiállítások Mattis

BESNYŐ virtuális pici hu

Nikkel

Sasvári Edit megnyitó beszéde a Kiss Ferenc-gyűjtemény bemutatásához




Megnyitó beszéd Az avantgárd magángyűjteményekben I. A Kiss Ferenc-gyűjtemény című kiállításhoz


A Kassák Múzeum új sorozatot indít mostani kiállításával, amelynek címe: Az avantgárd magángyűjteményekben. A kiállítás-sorozat ötlete annak a művészettörténeti szemléletváltásnak a jegyében született, hogy a művészet, különösen a modern művészet, alapvetően nem az esztétikai törvények belső, immanens logikája szerint értelmezhető. A feladat ennél sokkal bonyolultabb – széles társadalmi kontextusban kell gondolkodni róla.

Ennek sok módja volt és van: az egyik a marxista felépítmény-értelmezés, amely tetszett vagy nem tetszett, rányomta a bélyegét a fordulat előtti szemléletre. Ez a kényszerű marxista alkalmazás sokáig elvette az ember kedvét az újító kontextus-kutatás kísérletektől. Helyette a művészet autonómiájának a hangsúlyozása okozott örömet.

Mára azonban látszik: a lezárult huszadik század művészetének értelmezése nem lesz képes másként megújulni, csak a kontextus szövetének a tudatosítása révén és ez a szerteágazó, bonyolult munka a kutatás és gyűjtés szempontjainak összekapcsolásával nagy lehetőségekkel kecsegtet.

    Kiss Ferenc a hetvenes években, egészen fiatalemberként kezdett el gyűjteni. Gyűjteménye mára a legjelentősebbek közé tartozik. Ösztönösen ráérzett olyan dolgok fontosságára, amelyek, kis túlzással, tömegesen kerültek szemétre és vesztek el az értelmezés számára. A dokumentum-gyűjtés kissé lenézett műfajnak számított. Legyünk őszinték, a múzeumoknak sem volt az erőssége. Csak napjainkban derül ki, milyen hatalmas értékkel bírnak. Kiss Ferenc jó érzékkel tapintott rá, hogy egyszer mindez érdekes lehet. És igaza lett!

A nyáron Zólyom Franciska művészettörténésszel Berlin legjelentősebb modernizmus gyűjteményében rendeztünk kiállítást. Ezen a kiállításon Kassák húszas évekbeli nemzetközi kapcsolatrendszerét mutattuk be. A múzeumokén kívül lényegében Kiss Ferenc anyagával dolgoztunk Berlinben, amely nagy érdeklődést és bizonyos irigységet váltott ki.  Ehhez persze azt is meg kell jegyezni, hogy Németországban a II. világháború végén olyan városégések voltak, amelyekben az ilyen típusú dokumentum-anyag tömegével pusztult el, ők tudják ezért értékelni. A másik oldalon ott áll Franciaország és Anglia, ahol máig élő intézmények 1300-as évekbeli működési dokumentációja megvan. Nem véletlen, hogy a történelemszemlélet állandóan ezekből az országokból újul meg.

A Kassák Múzeum természetesen a 20. századból elsősorban a 10-es évek és a II. világháború közötti korszakra koncentrál. Az akkori magyar szellemi élet egyik legerősebb és legeredetibb motívuma volt a parasztság szociológiai és kulturális kutatása, Bartóktól Bálint Sándorig. Ennek mindmáig erős hagyománya van.
A munkásság valódi kutatása már gyengébb lábakon áll. A kommunisták mítoszteremtő igyekezete látszólag felfokozta a munkásosztály iránti érdeklődést, de valójában nem mutatott a tényleges kritikai kutatási irányokba.
Itt adósságaink lehetnek és ezt épp Kassák mellől mondhatom: aki erőteljesen állt amellé, hogy a munkásságra reflektorfény kerüljön. Az értelmiségről viszont valahogy azt gondoljuk, az úgyis artikulálja magát. Hiszen ez a létének és értelmének eleme. De a művészet kontextusának a kutatása során egyre inkább felvetődik, hogy az értelmiség-kutatás egy nagyon jelentős, önálló feladatkör lenne. Egyes könyvek, emlékezések, memoárok mély benyomást tehetnek ránk önmagukban is, de csak ha az ember egy bizonyos áttekintést kezd nyerni, akkor döbben meg, micsoda sokrétű szellemi élet, szellemi hemzsegés folyt a Horthy-korszakban, milyen erővel kereste az értelmiség az útját az egyirányúsított kultúrpolitika ellenére.
Kiss Ferenc gyűjteménye erre a fantasztikus gazdaságra utal, megmutatva a kiágazó szálakat a nemzetközi összefüggések felé. Természetesen itt és most nem tudjuk bemutatni a teljes anyagot, hiszen az sokkal nagyobb teret igényelne. Folyamatosan fejleszthető formában azonban elkezdtük az anyagot feldolgozni, amelyhez érintőképernyőn keresztül lehet hozzáférni.

Ennek az anyagnak múzeumba kellene kerülnie, mert hatalmas kutatási potenciál rejlik benne. Hogy egy kicsit hazabeszéljek, a Petőfi Irodalmi Múzeum a hetvenes évektől kezdve nagyon sokat tett azért, hogy az itt a kiállításon is megjelenő két világháború közötti haladó szellemű folyóiratok repertóriumát elkészítse és emlékezéseket gyűjtsön ebből a kimeríthetetlenül gazdag szellemi miliőből. Ahhoz viszont, hogy ez az anyag kutathatóvá váljék, egyben kell maradnia, nem lehet kimazsolázgatni, mert legfőbb értékét veszíti el vele.
A sorozat további kiállításainak fontos célja, hogy megemelje a rangját a Kiss Ferencéhez hasonló gyűjteményeknek.  


Sasvári Edit

Elhangzott 2011. november 25-én a Kassák Múzeumban.

PIM A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. >>
Twitter Facebook
Magyar | English