magyarEnglish

Hírlevelet!

Keress!

PIM
A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja.
Tovább a PIM oldalára >>

TwitterInstagramFacebook
A Tett honlap

előző hónap2017. novemberkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
44.12345
45.6789101112
46.13141516171819
47.20212223242526
48.27282930
Kiállítás

Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században

Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században

2017. január 26. - április 2. 10:00 - 17:00

Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században
Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban 3.

2017. január 26. - április 2.

„Mindig csak a szavak, és megint csak a szavak, eltanácskozzátok az egész életet. Mikor van itt a tettek ideje, ha nem ilyenkor?!”

Kassák Lajos: Angyalföld. Budapest, Magyar Helikon, 1958.

A Kassák Múzeum és a Közélet Iskolája részvételi alapú kiállítása a huszadik század elejétől az 1989-es rendszerváltásig terjedő időszak lakhatásért folytatott küzdelmeit tekinti át, bemutatva az érintettek közös cselekvési stratégiáit, a megélhetésért folytatott praktikáikat, megoldási kísérleteiket és önszerveződésüket. 

Kassák Lajos művészeti tevékenysége mellett sokrétű kultúraközvetítő és közéleti szerepet is játszott. Ennek nyomán a Kassák Múzeum 2012-ben megkezdett Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban című kiállítási és kutatási programjában nagy teret biztosít a szociálisan érzékeny témák és művészeti projektek bemutatására. Ebbe a sorba illeszkedik a Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században című kiállítás is, melyet a Közélet Iskolája közösségi oktató- és kutatóközponttal együttműködésben valósítottunk meg. 

A kiállítás közvetlenül is kapcsolódik Kassák Lajos munkásságához. Önéletrajzi regénye, az Egy ember élete szuggesztív erővel jeleníti meg a túlzsúfolt bérházak világát és a korszak olyan eseményeit, mint az általános választójogért folytatott küzdelmet, a lakbérsztrájkokat, az 1918-as őszirózsás forradalmat vagy a Tanácsköztársaságot. Kassák Angyalföld címmel önálló művet szentelt a lakásbérlők harcának, melyből a címként választott idézet is származik. 1928-ban alapított Munka című folyóirata és köre a társadalmi egyenlőtlenségek feltárására fókuszált és a szegénységben élők emancipációján dolgozott. A kör szociofotó csoportja számos, a kor lakhatási körülményeit dokumentáló fényképet készített, melyeket részben bemutatunk a kiállításon.

A Közélet Iskolája a kirekesztésben élő emberek aktív társadalmi részvételét támogatja. 2015-ben kutatást indítottak hajléktalanságban és lakhatási szegénységben élők részvételével. Azt vizsgálták, kik és milyen módon szerveződtek Budapesten azért, hogy a társadalom széles rétegei a kor elvárásainak megfelelő, emberhez méltó körülmények között élhessenek. Ráirányították a figyelmet napjaink azonos célú törekvéseire és az aktuális lakhatási problémákra. A kutatás eredményeit egy utazó kiállítás és számos műhelybeszélgetés keretében tárták a nyilvánosság elé szociális és közösségi intézményekben és köztereken, hogy elérjék azokat, akiknek ma is hasonló nehézségekkel kell szembenézniük.

A Kassák Múzeum munkatársai és a Közélet Iskolája kutatói 2016 januárja óta közel egy éven át intenzív közös munkát folytattak, hogy bemutassák a tömeges lakhatási problémák megoldására törekvő közösségi és önszerveződő kezdeményezéseket. A kiállítás kuriózum abban a tekintetben, hogy nem múzeumi szakemberek válogatását láthatjuk, hanem a hajléktalanságot megtapasztalt kutatóinkkal közös  munka során kristályosodott ki a kiállítás koncepciója és a dokumentumok bemutatási módja.  A célunk tehát az volt, hogy a társadalom peremén élők szemszögéből láttassuk a szegénységet, kiemelve a megélhetésért folytatott praktikákat, a közös cselekvés és az önszerveződés történeti példáit.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a városi szegény családok, a munkanélküliek, alkalmi munkások életmódjáról, mindennapjairól kevés dokumentum és fénykép állt rendelkezésünkre. A médiaképeken pedig a szegénységben élők könnyen a borzongás, a sajnálat vagy az egzotikum tárgyai lettek. A társadalom alsó rétegeiben keveseknek adatott meg a lehetőség, hogy fényképeken vagy naplókban örökítsék meg az általuk megélt eseményeket.  Ennek példái többek között Gönci Sándor 1932-ben készült felvételei, melyek egy Pesterzsébet határában élő bódélakó család életét mutatják meg.  Az 1956-os tömeges lakásfoglalásokat Tóth Eszter Zsófia történész közreműködésével készült hangjáték dolgozza fel, melyet a kiállítást létrehozó csoport tagjai adnak elő. A rendszerváltás optimizmusát idézi fel a Nagy Bandó András által megőrzött notesz, ami az 1989-1990-es tél hajléktalan tüntetésein résztvevők portréit rejti. A személyes történeteket és az érintettek által létrehozott anyagokat olyan, a szociális problémák iránt érzékeny fotográfusok és értelmiségiek képei egészítik ki, mint Escher Károly, Müllner János, Benkő Imre, Csoszó Gabriella és Erdei Krisztina.


Együttműködő partner: Közélet Iskolája

A kiállítás létrehozói
Közélet Iskolája részéről:  Csécsei Ilona, Csengei Andrea, Palotai 
Magdolna, Szombathy Károly, Udvarhelyi Éva Tessza
Kassák Múzeum részéről: Csatlós Judit, Őze Eszter

Kurátor asszisztens: Horváth Kitti
Kiállítás design: Thury Lili
Kivitelezés: Badak Ferenc, Batári Attila, Gyürky László, Kemény Gyula, Holiczáné Kocsis Annamária, Szabó Attila
Kommunikáció: Juhász Anna, Kőrösi Boglárka, Csóka Heléna
Fordítás: Alan Campbell

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Kölcsönző partnerek: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, Csokonai Művelődési Központ, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, Fortepan, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, Hajdu Ildikó, Karácsonyi Péter, Kelemen Árpád, Lechner Tudásközpont, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Mihalik Sándor Helytörténeti Kör, Nagy Bandó András, Néprajzi Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Pesterzsébeti Múzeum, Politikatörténeti Intézet Levéltára, Rákospalotai Múzeum, Tomory Lajos Múzeum, Tóth Eszter Zsófia, A város peremén

Kiállítók: Benkő Imre, Csoszó Gabriella, Erdei Krisztina, Horváth M. Judit, Horváth Péter, Korniss Péter, Révész Tamás

Köszönet: Ady Mária, Báthory Béla, Dósa Mariann, Éber Márk Áron, Garbóczi László, Győri Péter, Koronczi Endre, Kovács Éva, Kőrösi Zsuzsanna, Megyeri István, Misetics Bálint, Pócsik Andrea, Pomázi Attila, Pulay Gergely, Szelényi Iván, Szemerey Samu, Tabajdi Gábor, Torma Imréné, Várfok Galéria, Wittmann Nándor Zsolt

Külön köszönet: FKSE, OSA


Megnyitó: 2016. január 25. (szerda), 18.00
A kiállítást Bass László szociológus, a Szociopoly társasjáték alkotója nyitja meg, és bemutatkozik a Közélet Iskolája kutatócsoport.

Bass László megnyitó beszéde itt olvasható el.

 

Galériák

PIM A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. >>
Twitter Facebook
Magyar | English