Bús Balázs köszöntő beszéde

Image

Tisztelt Egybegyűltek!

Nemrég fotópályázatot hirdettünk azzal a céllal, hogy minél szélesebb palettáját mutathassuk be Óbuda egykor volt városképének. Számos fényképfelvétel érkezett, s most, hogy Kassák Lajosra emlékezünk, újra megjelenik szemeim előtt az ’50-es, ’60-as évek Óbudája.

Ebben az időszakban, egészen pontosan 1954-ben költözött a Bécsi út 98. szám alá, miután szakított a belső emigrációként megélt békásmegyer-ófalui magányával. Ezek a fényképfelvételek – melyek honlapunkon is megtekinthetők – Kassák korának földszintes, málló vakolatú épületei által adtak szomorú körképet kerületünkről. Érdemes azonban röviden felidézni, hogy maga az alkotó hogyan tekintett lakhelyére:

„Nem irigykedem Pestre, ez a szűkebb világ megnyugtatóbb a számomra. Örülök neki, hogy megépítették a Malomtó bisztrót. Nincs jazz, nincsenek "huligánok", a déli órákban magamra hagyottan dolgozhatom valamelyik sarokasztalnál. Itt születik meg legtöbb költeményem, itt keresnek fel barátaim, hogy elvitatkozzunk a világ dolgairól. Ezen a se falu, se város földdarabon szeretnék maradni életem végéig."

Így is történt. Az akkori Bécsi úti bérház falán ma emléktábla hirdeti, hogy egészen 1967-ig, haláláig itt dolgozott, megbonthatatlan, „kemény nyersanyaghoz” hasonlított életművén.
A magyar avantgárd mester kedvelt hivatkozási pontja a művészetek iránt fogékony fiataloknak, hisz a nevéhez köthető konstruktivizmus az önmegvalósításon túl társadalomkritika is volt. Vállaltan utasította el a megszokottat, az akadémikus felfogást a festészetben, mert hite szerint magának az alkotásnak társadalomformáló tettnek kell lennie. Képzőművészeti és irodalmi munkái – hadd utaljak a képarchitektúrákra, képversekre, vagy szabad verseire – mind a művészet forradalmasításának igényével születtek.

Kassák képei, kollázsai, ma már a mainstream része, több milliós áron fordulnak meg aukciókon alkotásai. Tudni lehet, hogy önmagával szemben is rendkívül szigorú elvárásokat támasztott, s ma már látható, hogy az életmű hitelességét a hozzáértő utókor is igazolta.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy Kassák hátrahagyott alkotásai itt nálunk, Óbudán találtak otthonra. Köszönetet kell ezért mondanom elsősorban Kassák Lajos özvegyének, Kárpáti Klárának, aki annak idején a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adományozta a hagyatékot. Másfelől pedig Sasvári Editnek, aki Kassák! és 35 éves a Kassák Múzeum címmel létrehozta a megújult kiállítótérben e két tárlatot.

Remélem, hogy hamarosan Kassák Lajos is, kortársaihoz, a Nyolcak néven ismert avantgárd alkotókhoz fogható érdeklődésre tarthat majd számot.
Köszönöm a figyelmüket.


Bús Balázs
Óbuda-Békásmegyer polgármestere

Budapest, 2011. április 19.