magyarEnglish

Newsletter

Search

PIM
Kassák Museum is a branch museum of Petőfi Literary Museum.
Visit PIM here >>

TwitterInstagramFacebook
A Tett honlap angol

Guided tours

KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA előadás-sorozat

KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA előadás-sorozat

8 January - 19 February 2015, 18:00

KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA
Előadás-sorozat Lepsényi Imre kiállításához kapcsolódva

2015. január 8. - 2015. február 19.

A Kassák Múzeumban 2015. március 1-ig látható Lepsényi Imre Kollektív ornamentika című kiállítása, amely az ornamentika fogalmának kortárs és történeti szempontjait térképezi fel, valamint társadalmi kiterjesztésének a lehetőségeit vizsgálja. Kapcsolódó előadás-sorozatunk az ornamentika problematikáját a különböző tudományterületek szakembereinek a segítségével szélesebb értelemben is megvilágíthatja.

PROGRAM

Az előadások 18 órakor kezdődnek.

Helyszín: Kassák Múzeum
Belépődíj: 600 Ft / Bérlet az összes alkalomra: 3000 Ft

2015. január 8., 18.00
Varga Tünde: A kollektív ornamentika elméleti megközelítései és aktualitása

Az előadás az ornamentikához kapcsolható elméleti keretek különböző szempontjait tekinti át: elsőként azt a kérdésfelvetést vizsgálja, melyet a Lechner, Loos, Worringer, Foster szövegmátrix tesz láthatóvá. Azt a kérdést, hogy vajon az ornamentika a tömegek nevelésének eszköze, vagy éppen ellenkezőleg, a tudatlanság jele. A kérdés aktualitását nem csak a visszatérő nemzeti öntudat, nemzeti formanyelv kérdései adják, sokkal inkább egy olyan kritikai szemléletmód láthatóvá tétele, mely az ornamentikát mint a rendet kínáló, irányító felszínt, ideológiai struktúrákat, metaforikus nyelvezetet mutatja be, vagy éppen leplezi le.

2015. január 15., 18.00
Ferkai András: A nemzeti építészet mint ornamentika

Évszázadokon keresztül az emberek építettek, ahogyan szokás volt, vagy a korstílus megszabta. A modern értelemben vett nemzetállamok kialakulása hozta azt az új igényt, hogy az egyes nemzetek művészete, s ezen belül az építészete különbözzön egymástól. Az előadás a magyar építészet példáján azt vizsgálja, hogy a nemzeti törekvések képviselői, hogyan és milyen forrásokra, jellemzőkre alapozva képzelték el a nemzet géniuszát kifejező építészeti formanyelvet, illetve milyen viták folytak erről a kérdésről.

2015. január 22.
, 18.00
Pléh Csaba: Az ornamentika elemzése a kognitív művészet értelmezésben

Az előadás bemutatja, hogy a reprezentatív művészet és az ornamentika kognitív szempontból is eltérő erőforrásait használja az emberi megismerésnek. Az ornamentika elsősorban a látvány szerveződés elsődleges elemeire (szimmetria, ritmus) épít, míg az ábrázoló művészet a teljes kép integrálására. Ezért is érthető, hogy az ornamentikához hasonló mozzanatok jelennek meg a 20. századi nem ábrázoló modernizmusokban.

2015. január 29., 18.00

Keserü Katalin: Ornamentika-elméletek és a művészettörténet

A 19. századi historizmus természetes folyományaként ismerjük a díszítőművészet mintakönyveinek születését. Egyidejűleg a díszítés mibenléte (eredete, funkciója) is foglalkoztatta a szerzőket, majd a századfordulón a művészettörténészeket és teoretikusokat. Egy hosszabb szünetnek tűnő időszak után, a 20. század második felében vált ismét témává az ornamentika. Az előadás felvázolja, hogy az ornamentika az alkotóművészet mely területén miként jelenik meg és mi a szerepe a művészetfogalom/művészetfogalmak változásaiban.

2015. február 5., 18.00
Szegedy-Maszák Zoltán: Minta a szövegben. A nyelv és a beszédmód mint ornamentika a kódfejtés és a fecsegőrobotok szempontjából

Gyakran kényszerülünk számunkra nehezen érthető közlések vagy kódok, szokatlan mintázatok értelmezésére. Hasonló feladattal birkózunk ilyenkor, mint amire a mechanikus szövegértelmező programokat tervezték. Akár kódfejtésről, akár intelligens beszélgetőpartnerként való viselkedésről van szó, a feldolgozandó mondanivalót a nyelvi szerkezetek és kulturális kódok, beszédmódok mintázatából kell kibogarászni. Az előadás a nyelvi és kulturális ornamentikákba csomagolt információ felfedezését és megfejtését célzó módszerek, algoritmusok világába nyújt betekintést – természetesen a teljesség legszerényebb igénye nélkül.

2015. február 12., 18.00
Szigetvári Andrea: Hangmintázatok érzékelése az idő függvényében

A hangzásélmények időben megvalósuló folyamatok eredményei. A hagyományos hangszeres zenében a hangzásmintázatok (dallamok, ritmusok, díszítések, előadói játékmódok) behatárolt sebességgel zajlanak, és nem – vagy csak ritkán – változik tempójuk oly mértékben, hogy az érzékelésben minőségi ugrás jöjjön létre. Az elektroakusztikus zenében alkalmazott módszerek felszabadítják a zenei kreációt a mechanikus korlátoktól, így a zenei mintázatok különböző érzékelési kategóriák mentén értelmezhetőek: ugyanaz a mintázat okozhat dallam, ritmus, hangszín vagy térérzetet is.

2015. február 19., 18.00
Harmath Artemisz: Ornamentika mint elkerülés

Weöres Sándor költészetét az ötvenes évek ideológiai alapú bírálatai után a hetvenes-nyolcvanas években is éles támadás érte. Az általa megteremtett lírai személytelenségre a kritika ezúttal az igazságtalanul szűkítő ornamentális jelzőt aggatta, a világszerűség és némileg a (politikai) véleménynyilvánítás hiányát felróva ezzel.
Az életmű, a versek szoros olvasása azonban alaposan rácáfol erre az ideológiai megközelítésre. Mára az ornamens-kifejezés irodalomelméletileg is tarthatatlanná vált. A modernség második hullámában jelentkező osztott vagy elidegenített személyiség-kép és a hozzá társuló osztott vers én újfajta olvasási stratégiákat hívott elő, melyekkel Weöres Sándor életművének – különösen a recepció által elhanyagolt darabjai – világszerűségükben is hozzáférhetővé válnak. Melyek ezek a stratégiák? Hogyan mutatkozik meg Weöres költészetében és napjainkban a középpont (szervező középpont vagy osztatlan vers én) nélküli, mellérendelő szerkesztésmód? Vajon ez egy elkerülő magatartás nyelvi mutatványa?

Lepsényi Imre Kollektív ornamentika című kiállításáról további információ itt található.
PIM Kassák Museum is a branch museum of Petőfi Literary Museum. >>
Twitter Facebook
Magyar | English